A Szent Jobb nyomában

A Szent Jobb egyik legfontosabb nemzeti ereklyénk: Szent István király mumifikálódott kézfeje. S bár fennmaradt, és díszes hermában őrzik fejereklyéjét is, a Szent Jobbot mégis megkülönböztetett tisztelet övezte a századok folyamán. Mi lehet a magyarázata ennek az egyedülálló kultusznak? Talán az, amit az egyik Szent Istvánhoz íródott ének fogalmaz meg: a szent király oly sok jót tett ezzel a kézzel. Védte az országot, törvényeket írt, jutalmazott és büntetett, bőkezűen alamizsnát adott. S végül, élete alkonyán, országunkat rábízta Boldogasszony Anyánkra. Jobbja irányt mutatott, és mutat ma is minden magyarnak. Talán éppen ezért maradt fenn, hogy rátekintve megleljük a helyes utat. A Szent Jobb története igen kalandos, nem kevés homályos részlettel. Ezt a csaknem ezer évet járjuk most be. Utunkon két kísérőnk lesz: Andrzej Kostecki atya, domonkos szerzetes, hisz rendje fontos szerepet játszott a Szent Jobb múltjában, valamint Smohay András művészettörténész, a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum igazgatója. Felkeressük velük a hányatott sorsú ereklye őrzési helyszíneit: Székesfehérvárt, a Bihar megyei Szentjobbot, a dalmáciai Raguzát - mai nevén Dubrovnyikot -, míg végül megállunk előtte, a budapesti Szent István Bazilikában.