| Műfaj | Gyártási év | Hossz |
|---|
| n/a | 2026 | 2 perc |
Szereplők
Nincs információ a szereplőkről.
Tartalom
Ma délben, az új esztendő első napján, a Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébániatemplom harangja szól a Kossuth Rádióban. A főváros központjában, az Erzsébet-híd pesti hídfőjénél a római korban állt Contra-Aquincum erődje, amelynek déli oldalfala mellé épült az első templom, román stílusban. Itt temették el Szent Gellértet, aki a pesti rév másik partjánál, a később róla elnevezett Kelen-hegynél szenvedett vértanúságot. 1211-ben itt tartották a négyéves királylány, Árpád-házi Szent Erzsébet eljegyzését. 1458-ban ebben a templomban zajlott le az a királyválasztó gyűlés, amelyen elfogadták Hunyadi Mátyást királynak, akit másnap a Duna jegén a nép is kikiáltott. 1490-ben II. Ulászlót szintén itt választották meg. A templom 1541 után dzsámiként működött, ennek emléke az imafülke és egy felirat a szentély falán. Barokk épületrészei 1686 után épültek. A XIX. században kezdődtek a templom első régészeti kutatásai. A legutóbbi felújítás alkalmával, 2010-ben került elő váratlanul a szentélyben a Trónoló Madonna XIV. századi freskója. 1507-ből való a két reneszánsz pasztofórium, amelyben régen az oltáriszentséget őrizték. A történelmi környezetbe szépen illeszkedik Molnár C. Pál szárnyas főoltára, és említésre méltók Józsa Judit szobrai. A budapest-belvárosi főplébánia-templom hosszú történelme során talán még sosem volt oly szépen felújítva, mint napjainkban, amikor az egymásra épülő történelmi korok értékeit egyaránt megmutatja. Tornyában négy harang lakik: közülük a legnagyobb a 2400 kilós Polgármester-harang, amelyet Szlezák László öntött 1928-ban, Budapesten. Palástján ez a felirat áll: "Magyarország Nagyasszonya, könyörögj érettünk!"
