Kék nagyapó története

Szerkesztő-riporter: Bak Anita Valamikor réges-régen, a múlt század harmincas éveinek közepén egy nagykunsági aprócska tanyán élt három testvér: a kamasz Bátyus, és két kishúga, a nyolcéves Jucika és a hétéves Zsuzsó. A hosszú téli estéken vidám mesékkel, nyelvi és irodalmi játékokkal, verscsatákkal mulattatták magukat és egymást. Ekkor pattant ki Zsuzsó, vagyis Jámbor Zsuzsánna fejéből Kék nagyapó története, s nem csak hogy kipattant, de azon nyomban meg is írta verses mese formájában, méghozzá nagykunsági "í"-zős tájszólásban egy filléres irkafüzetbe. A könyvkiadós játékhoz Bátyus rajzaival csatlakozott. Aztán ez a füzet a szöveggel és a rajzokkal évtizedekig hányódott padlásokon, fiókokban, túlélt világháborút, forradalmat, rendszerváltást, több költözést, mígnem 2006-ban Zsuzsó néni, ez a név is Jámbor Zsuzsánnát fedi, nyugdíjasként egyszer csak elővette, és hetven év után kibővítette néhány történettel. Zsuzsó néninek nem születtek gyermekei, de sajátjaként szerette és egész életében segítette testvérei gyermekeit, majd unokáit is. Nagy meglepetés volt számukra, amikor előkerült a füzet és benne a mese. A családtagok olyan lelkesek lettek, hogy előbb mesekönyv született Zsuzsó néni történetéből, majd bábelőadás. Ezt még ő is megérhette. Idén a Déryné Program keretében Jámbor József, Zsuzsó néni keresztfia ismét színpadra állította a családi történetet és hazavitte a Nagykunságba is. A főszerepet ezúttal ő alakítja, vagyis saját dédapja szerepébe bújik, jelmezeit az édesapja ruhatárából kölcsönzi hozzá. A műsor közel 100 évet, egy család 5 generációjának történetét öleli fel. Az időskorban megvalósuló gyermekkori álmokról szól, valamint a mese erejéről, amely képes összekötni a mostani kisgyermekeket egykori őseikkel. Kivételes családi történet az ünnepre. Megszólalók: Jámbor József színész, rendező, Jámbor Zsuzsánna keresztfia Jámbor Ildikó nyugdíjas művelődésszervező, Jámbor Zsuzsánna unokahúga Somody Ildikó újságíró, a család következő generációjának képviselője, gyermekei ismerik a mesét, látták az előadást Somody Zoltán, szintén a következő generáció képviseletében Farkas Júlia képzőművész, aki az irkafüzetet restaurálta és a rajzokat könyvkiadásra alkalmas formába illesztette Valamint a színdarab szereplői, a Déryné Program munkatársai.