Vetítő 12

Rendező: Hevér Zoltán A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-én kezdte meg működését. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A tudományos szakágak közül prioritást élvez egy viszonylag új keletű, de máris jelentős eredményeket felmutató terület, az archeogenetika.

Rendező: Hevér Zoltán Az avarok történetének feltárása nemcsak a magyarok számára fontos, hanem beleilleszkedik a nemzetközi tudományos kutatások sorába is. Az avar birodalom fénykorában még a mai léptékkel mérve is hatalmas kiterjedésű lehetett. De mi lett az avarok további sorsa? Vajon nyomtalanul eltűntek a történelem viharjaiban vagy talán még ma is köztünk élnek?

Rendező: Papp Gábor Zsigmond A magyar család 1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3-4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását. A magyar egyház Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában - oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése - eljelentéktelenítették. A pártfunkcionáriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen. A magyar lelemény A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is.

Rendező: Hevér Zoltán Magyarországon nagyon hamar kialakult az az általános szabály, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek - kezdetben Székesfehérváron - megkoronázott. Vajon mitől szent a magyar királyok ősi koronája? Sokan látták már a koronát a Parlamentben vagy azelőtt még a Nemzeti Múzeumban, de miért is került át az Országházba ez a szent ereklye?

Rendező: Hevér Zoltán Tihanyi alapítólevél A tihanyi bencés apátságot I. András Árpád-házi királyunk alapította 1055-ben, és itt az altemplomban helyezték őt örök nyugalomra is. Az eredeti alapítólevél ugyan Pannonhalmán található, de a másolatát Tihanyban is meg lehet tekinteni. Veszprémvölgyi oklevél A Tihanyi alapítólevélnél lényegesen régebbi nyelvemlékeink is vannak. Méghozzá a többféle. Külföldön lejegyzettek, rovás emlékek és Magyarországon lejegyzet okiratos emlékek is. A Tihanyi alapítólevélnél megközelítőleg 50 évben korábbi a veszprémvölgyi, amelyek különlegessége az, hogy görög betűvel írták le, egy görög nyelvű okirat az eredeti. Halotti beszéd és könyörgés Az első teljes szövegemlék a Halotti beszéd és könyörgés. Mint minden korai magyar emlékezés, ez is egy döntően latin nyelvű kódexben van és ennek egy oldalát 194 szóval foglalja el ez a gyönyörű magyar szöveg. A Halotti beszéd és könyörgés nem egyszerűen egy becses, magyar nyelvtörténeti emlék, hanem egy csodálatos irodalmi emlék is. Ómagyar Mária-siralom Első fennmaradt magyar nyelvű versként szokták emlegetni az Ómagyar Mária-siralom című éneket, amely az Árpád-kor végén, 1300 körül készülhetett. Az őrzőhelyéről elnevezett Leuveni kódexnek nevezett kéziratban maradt fenn szerencsés véletlenek köszönhetően. 1922-ben fedezték fel a nyelvemléket, mely a II. világháború során csodával határos módon maradt meg. A latin nyelvük kódexben ez egy folyamatos magyar nyelvű szövegemlék, egy úgynevezett vendégszöveg.

Rendező: Hevér Zoltán A kutatók általában úgy gondolják, hogy a folklór egyidős az emberiséggel, hiszen amióta emberi közösségek léteznek, szeretnek, különböző érzéseik vannak, azóta énekelnek, táncolnak, mesélnek.

Rendező: Papp Gábor Zsigmond Tudják-e, hogy a Kádár-korszakban minek örült legjobban a magyar munkás? És mit vártak a munkáslányok az udvarlójuktól? Mit gondolnak, milyen volt akkoriban egy mintagazda? És ki nyerte az 1961-es szántóversenyt? Szeretnének-e együtt utazni Csűrös Karolával? Bujtor Istvánnal? És Kende Zoltánnal? Mire tippelnek, miért ettek akkoriban annyit a magyarok? És miért nem tudtak dolgozni?