Válassz csatornát:

Vetítő (2024) 12

Nincs elérhető kép
MűfajGyártási évHossz
Dokumentum201560 perc

Szereplők

Nincs információ a szereplőkről.

Epizódok és Évadok

1. Évad

1. rész - Békebeli Budapest
Rendező: Kocsis Tibor

A dokumentumfilm bejárja Budapest sok csodáját: a Halászbástyát, az Operaházat, a Parlamentet, a Széchenyi Gyógyfürdőt, a Vajdahunyad Várat, a Nyugati-pályaudvart, a Bazilikát és a Dohány utcai Zsinagógát, az Andrássy utat, a Nagycsarnokot, de a kávéházakat és a legszebb hidakat sem hagyja ki. A főváros világvárossá válását Liszt Ferenc és Johann Strauss dallamai kísérik. A két mesélő, Fodor Tamás és Mácsai Pál segítségével pedig megmártózhat a néző a boldogult békeidők hangulatában.
1. rész - Hogyan csináljunk rossz filmet
Rendező: Somossy Olivér

A filmben szakmaiságról, személyességről és sikerekről beszélgetnek a rendezővel, és arról, hogy mi kell egy jó filmhez.
1. rész - Bűnösök kora
Rendező: Lóth Balázs

A bűnügyi nyomozás módszerei együtt fejlődtek a bűnözőkkel az évszázadok során, évtizedekkel ezelőtt a magyar nyomozók munkája egészen más módszereket igényelt. A film fő célja, hogy egy valós, különleges hazai bűneseten keresztül bemutassa a korabeli nyomozók, bűnüldöző szervek munkáját, változatos módszereit, fejlődő pszichológiai és technológiai hátterét.

1. rész: Aki eladta a Rottenbiller utcát
Az első világháború előtti Budapest izgalmas, lüktető város volt, élénk kávéházi élettel. A közismert macskaköves utcák kedvelt kávéházaiban azonban nemcsak az írók gyűjtöttek inspirációt és alkottak asztaluknál ülve, igazi "kreatív műhelyként" szolgáltak a korszak nagy szélhámosainak is, köztük pedig az egyik leghíresebb magyar csalónak, Hamrák Jánosnak.
1. rész - A munkásőrség - egy párthadsereg története
Rendező: Pap Ferenc, Pap Zsolt

Az 1957 elején fegyveres testületként megalapított munkásőrség közvetlenül az MSZMP irányítása alá tartozott, a korabeli meghatározás alapján "párthadseregként" működött. Még élnek olyan emberek, akik részt vettek az eseményekben. Azőelbeszéléseiket egészítik ki a film alkotói szakértői véleményekkel, hogy reális képet kapjon a néző a párthadseregről.
1. rész - Szolgának születtek
Rendező: Moharos Attila

A Fülöp testvéreknek, Leventének és Csabának a gyermekcselédek szolgasorsa jutott a 21. században, azőtragikus történetüket dolgozza fel a dokumentumfilm. A szolgaság Erdély-szerte elterjedt intézményét mutatja be a megrendítő alkotás.
1. rész - Az élet ára - A Weiss Manfréd-család története
Rendező: Katona Zsuzsa

1944. március 20-án, a német Gestapó emberei körülvették a Zirci Apátságot és letartóztatták az ott bujkáló Chorin Ferencet a Gyáriparosok Országos Szövetségének volt elnökét, felsőházi tagot, és Kornfeld Móricot, a Weiss Manfréd Művek igazgatósági tagjait, a néhai Weiss Manfréd gyáros vejeit. Az Astoria Szálló pincéjében tartó vallatás, majd az oberlanzendorfi gyűjtőtábor, Kornfeld számára pedig ezután Mauthausen következett. A család összes tagja bujkálni kényszerült. A német invázió után a Weiss-család tagjainak, akik a magyar legfelsőbb úri osztály kivételezett életét élték, mint az asszimilált, katolizált magyar nagypolgárság tagjai, hirtelen az életükért kellett küzdeniük.
1. rész - Szülei szeme
Rendező: Varga Ágota

Magyarországon körülbelül 33 ezer vak ember él. Nagyrészük otthon, családokban. A film főszereplője egy világtalan házaspár, akik mégis gyermeket vállaltak. Fiúk szó szerint a szemük fénye lett.
1. rész - Budapest ostroma
Rendező: Babos Tamás

Budapest ostroma a második világháború öt legfontosabb városcsatájának egyike, jelentősége összemérhető Sztálingrádéval, Berlinével vagy Leningrádéval, mégis elfelejtkezett róla Európa - mi magyarok sem kezeljük a helyén. A 108 napos budapesti csatában a német-magyar csapatok heves harcok sorozatában két és fél hónapra megállították a náluk jelentősen erősebb két szovjet hadseregcsoportot. Az 51 napos tényleges városostrom véres utcai harcaiban Budapest jelentős része csaknem teljes egészében elpusztult, a védőkre és a civilekre mérhetetlen szenvedés várt, miközben az ostromlott városban a nyilasok terrorja tombolt, elsősorban a zsidókkal szemben. A film vegyíti a szemtanúk visszaemlékezéseit a történész szakértők értékelésével. Az archív felvételek és a filmszalagra forgatott illusztrációs jelenetek pedig a túlélők elbeszélését támasztja alá.
1. rész - Az erdélyi arisztokrácia diszkrét bája
Rendező: Szederkényi Olga

A XX. században az erdélyi magyar arisztokrácia ősi törzse recsegve rendült meg. Az I. világháború után, mikor Erdélyt Romániához csatolták a legtöbben Magyarországra menekültek. Majd nem sokkal később a II. világháború után innen is menekülniük kellett. Róma, Tanger, London, Párizs vagy New York lett az új otthonuk. A film arra keresi a választ, hogy mi maradt a gazdag örökségből, és hogyan tekintenek vissza az óhazára a késői utódok.
3. rész - Magyar retró
Rendező: Papp Gábor Zsigmond

A magyar család
1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3-4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását.

A magyar egyház
Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában - oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése - eljelentéktelenítették. A pártfunkcionáriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen.

A magyar lelemény
A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is.

Gyakori kérdések a(z) Vetítő (2024) műsorról

A(z) Vetítő (2024) legközelebb 2026.11.03 03:00-kor tekinthető meg a(z) HIR TV műsorán.

A műsor időtartama: 60 perc.

A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott.

Értékelések és Vélemények

(Még nem érkezett értékelés erre a műsorra)
Az értékeléshez jelentkezz be vagy regisztrálj itt!

Hozzászólások

Összesen 0 vélemény
Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj ingyenesen!

Még nem érkezett vélemény erről a műsorról. Legyél te az első!