Válassz csatornát:
Vetítő (2025) 12
Nincs elérhető kép
| Műfaj | Gyártási év | Hossz |
|---|---|---|
| Dokumentum | 2017 | 55 perc |
Szereplők
Nincs információ a szereplőkről.
Epizódok és Évadok
1. Évad
1. rész - Szolgának születtek
Rendező: Moharos Attila
A Fülöp testvéreknek, Leventének és Csabának a gyermekcselédek szolgasorsa jutott a 21. században, azőtragikus történetüket dolgozza fel a dokumentumfilm. A szolgaság Erdély-szerte elterjedt intézményét mutatja be a megrendítő alkotás.
A Fülöp testvéreknek, Leventének és Csabának a gyermekcselédek szolgasorsa jutott a 21. században, azőtragikus történetüket dolgozza fel a dokumentumfilm. A szolgaság Erdély-szerte elterjedt intézményét mutatja be a megrendítő alkotás.
1. rész - A múlt birodalma - Archeogenetika
Rendező: Hevér Zoltán
A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-én kezdte meg működését. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A tudományos szakágak közül prioritást élvez egy viszonylag új keletű, de máris jelentős eredményeket felmutató terület, az archeogenetika.
A Magyarságkutató Intézet 2019. január 1-én kezdte meg működését. A szervezet feladata, hogy olyan kutatásokat végezzen a magyarság múltjának, nyelvének, eredetének feltárására, amelyekre eddig nem volt lehetőség. A tudományos szakágak közül prioritást élvez egy viszonylag új keletű, de máris jelentős eredményeket felmutató terület, az archeogenetika.
1. rész - Várépítők
Rendező: Szabó Szonja
A Budai Vár hazánk egyik építészeti ékszere. A film az 1100-as évektől, II. Béla és Zsigmond király építkezéseitől kezdve a mai napig követi az épületegyüttes történetét.
A Budai Vár hazánk egyik építészeti ékszere. A film az 1100-as évektől, II. Béla és Zsigmond király építkezéseitől kezdve a mai napig követi az épületegyüttes történetét.
1. rész - Bűnösök kora
Rendező: Lóth Balázs
A bűnügyi nyomozás módszerei együtt fejlődtek a bűnözőkkel az évszázadok során, évtizedekkel ezelőtt a magyar nyomozók munkája egészen más módszereket igényelt. A film fő célja, hogy egy valós, különleges hazai bűneseten keresztül bemutassa a korabeli nyomozók, bűnüldöző szervek munkáját, változatos módszereit, fejlődő pszichológiai és technológiai hátterét.
1. rész: Aki eladta a Rottenbiller utcát
Az első világháború előtti Budapest izgalmas, lüktető város volt, élénk kávéházi élettel. A közismert macskaköves utcák kedvelt kávéházaiban azonban nemcsak az írók gyűjtöttek inspirációt és alkottak asztaluknál ülve, igazi "kreatív műhelyként" szolgáltak a korszak nagy szélhámosainak is, köztük pedig az egyik leghíresebb magyar csalónak, Hamrák Jánosnak.
A bűnügyi nyomozás módszerei együtt fejlődtek a bűnözőkkel az évszázadok során, évtizedekkel ezelőtt a magyar nyomozók munkája egészen más módszereket igényelt. A film fő célja, hogy egy valós, különleges hazai bűneseten keresztül bemutassa a korabeli nyomozók, bűnüldöző szervek munkáját, változatos módszereit, fejlődő pszichológiai és technológiai hátterét.
1. rész: Aki eladta a Rottenbiller utcát
Az első világháború előtti Budapest izgalmas, lüktető város volt, élénk kávéházi élettel. A közismert macskaköves utcák kedvelt kávéházaiban azonban nemcsak az írók gyűjtöttek inspirációt és alkottak asztaluknál ülve, igazi "kreatív műhelyként" szolgáltak a korszak nagy szélhámosainak is, köztük pedig az egyik leghíresebb magyar csalónak, Hamrák Jánosnak.
1. rész - Jelenetek egy operatőr életéből - Hildebrand István legendáriuma
Rendező: Kocsis Tibor
Gerolsteini kaland, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A veréb is madár, Pogány Madonna, Psyché - csak néhány cím Hildebrand István életművéből. Úgy szakadt meg legendás karrierje, hogy 1970-től tíz évig a Mafilm főoperatőre volt és jelentős külföldi, nagy költségvetésű kosztümös játékfilmek fotografálására kérték fel. Mégis alkotóerejének csúcspontján, 52 évesen végleg abbahagyta a filmoperatőrködést. A portéfilmben 40 perc korabeli híradó, játékfilmrészlet és soha nem látott fotók rajzolják meg, ahogy a szakma hívta, "Hilda" portréját.
Gerolsteini kaland, Egy magyar nábob, Kárpáthy Zoltán, A veréb is madár, Pogány Madonna, Psyché - csak néhány cím Hildebrand István életművéből. Úgy szakadt meg legendás karrierje, hogy 1970-től tíz évig a Mafilm főoperatőre volt és jelentős külföldi, nagy költségvetésű kosztümös játékfilmek fotografálására kérték fel. Mégis alkotóerejének csúcspontján, 52 évesen végleg abbahagyta a filmoperatőrködést. A portéfilmben 40 perc korabeli híradó, játékfilmrészlet és soha nem látott fotók rajzolják meg, ahogy a szakma hívta, "Hilda" portréját.
2. rész - A múlt birodalma - Az avarok
Rendező: Hevér Zoltán
Az avarok történetének feltárása nemcsak a magyarok számára fontos, hanem beleilleszkedik a nemzetközi tudományos kutatások sorába is. Az avar birodalom fénykorában még a mai léptékkel mérve is hatalmas kiterjedésű lehetett. De mi lett az avarok további sorsa? Vajon nyomtalanul eltűntek a történelem viharjaiban vagy talán még ma is köztünk élnek?
Az avarok történetének feltárása nemcsak a magyarok számára fontos, hanem beleilleszkedik a nemzetközi tudományos kutatások sorába is. Az avar birodalom fénykorában még a mai léptékkel mérve is hatalmas kiterjedésű lehetett. De mi lett az avarok további sorsa? Vajon nyomtalanul eltűntek a történelem viharjaiban vagy talán még ma is köztünk élnek?
3. rész - A múlt birodalma - Abasár
Rendező: Hevér Zoltán
Az abasári templom 40 méteres hajóhosszával jelentős méretű volt. Alaprajza párhuzamot mutat a mostani Margitszigeten épült domonkos rendi apácakolostoréval, amelyet IV. Béla lapított. Egy monostor alapításának az volt az alapvető célja, hogy az alapító és a családja számára megfelelő nyughelyet biztosítson a későbbiekben. Azonban nemcsak ők kaphattak sírhelyet a templomban, hanem a közösség kiemelkedő tagjai is. Vajon a régészeti feltárások választ tudnak-e adni a mindenkit foglalkoztató kérdésre: melyik lehetett Aba Sámuel sírja?
Az abasári templom 40 méteres hajóhosszával jelentős méretű volt. Alaprajza párhuzamot mutat a mostani Margitszigeten épült domonkos rendi apácakolostoréval, amelyet IV. Béla lapított. Egy monostor alapításának az volt az alapvető célja, hogy az alapító és a családja számára megfelelő nyughelyet biztosítson a későbbiekben. Azonban nemcsak ők kaphattak sírhelyet a templomban, hanem a közösség kiemelkedő tagjai is. Vajon a régészeti feltárások választ tudnak-e adni a mindenkit foglalkoztató kérdésre: melyik lehetett Aba Sámuel sírja?
3. rész - Magyar retró
Rendező: Papp Gábor Zsigmond
A magyar család
1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3-4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását.
A magyar egyház
Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában - oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése - eljelentéktelenítették. A pártfunkcionáriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen.
A magyar lelemény
A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is.
A magyar család
1950 és 1980 között folyamatosan nőtt a házasságkötések száma Magyarországon. Ezzel arányosan azonban a válások száma is. A háború előttinek közel tízszeresére. A jelenség hátterében a család megváltozott szerepe és a vallásossághoz kötődő etikai normák háttérbe szorulása állt. Míg a háború előtt 3-4 gyerek született egy-egy családban, a Kádár-korszakban a kétgyerekes család lett a leggyakoribb. 1967-ben bevezették a GYED-et, és mérsékelten bár, de szigorították az abortuszkérelmek elbírálását.
A magyar egyház
Míg 1949-ben a lakosságnak még 99 %-a mondta magát vallásosnak, 1978-ra ez a szám 36 %-ra csökkent! A hittant tanuló diákok száma pedig 40%-ról 10%-ra. A szocializmusban az egyházat mind a négy fő társadalmi funkciójában - oktatás, egészségügy, szegények támogatása, kulturális élet szervezése - eljelentéktelenítették. A pártfunkcionáriusok, belügyi dolgozók, katonák és családtagjaik számára esküvő, temetés és keresztelő kivételével tilos volt részt venni egyházi eseményen.
A magyar lelemény
A 20. század második felében nem csak az Amerikába emigrált magyar tudósok gazdagították az emberiséget találmányaikkal hanem az itthon maradottak is.
4. rész - A múlt birodalma - A Szent Korona
Rendező: Hevér Zoltán
Magyarországon nagyon hamar kialakult az az általános szabály, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek - kezdetben Székesfehérváron - megkoronázott. Vajon mitől szent a magyar királyok ősi koronája? Sokan látták már a koronát a Parlamentben vagy azelőtt még a Nemzeti Múzeumban, de miért is került át az Országházba ez a szent ereklye?
Magyarországon nagyon hamar kialakult az az általános szabály, hogy csak az lehet király, akit a Szent Koronával az esztergomi érsek - kezdetben Székesfehérváron - megkoronázott. Vajon mitől szent a magyar királyok ősi koronája? Sokan látták már a koronát a Parlamentben vagy azelőtt még a Nemzeti Múzeumban, de miért is került át az Országházba ez a szent ereklye?
5. rész - A múlt birodalma - Írott nyelvemlékek
Rendező: Hevér Zoltán
Tihanyi alapítólevél
A tihanyi bencés apátságot I. András Árpád-házi királyunk alapította 1055-ben, és itt az altemplomban helyezték őt örök nyugalomra is. Az eredeti alapítólevél ugyan Pannonhalmán található, de a másolatát Tihanyban is meg lehet tekinteni.
Veszprémvölgyi oklevél
A Tihanyi alapítólevélnél lényegesen régebbi nyelvemlékeink is vannak. Méghozzá a többféle. Külföldön lejegyzettek, rovás emlékek és Magyarországon lejegyzet okiratos emlékek is. A Tihanyi alapítólevélnél megközelítőleg 50 évben korábbi a veszprémvölgyi, amelyek különlegessége az, hogy görög betűvel írták le, egy görög nyelvű okirat az eredeti.
Halotti beszéd és könyörgés
Az első teljes szövegemlék a Halotti beszéd és könyörgés. Mint minden korai magyar emlékezés, ez is egy döntően latin nyelvű kódexben van és ennek egy oldalát 194 szóval foglalja el ez a gyönyörű magyar szöveg. A Halotti beszéd és könyörgés nem egyszerűen egy becses, magyar nyelvtörténeti emlék, hanem egy csodálatos irodalmi emlék is.
Ómagyar Mária-siralom
Első fennmaradt magyar nyelvű versként szokták emlegetni az Ómagyar Mária-siralom című éneket, amely az Árpád-kor végén, 1300 körül készülhetett. Az őrzőhelyéről elnevezett Leuveni kódexnek nevezett kéziratban maradt fenn szerencsés véletlenek köszönhetően. 1922-ben fedezték fel a nyelvemléket, mely a II. világháború során csodával határos módon maradt meg. A latin nyelvük kódexben ez egy folyamatos magyar nyelvű szövegemlék, egy úgynevezett vendégszöveg.
Tihanyi alapítólevél
A tihanyi bencés apátságot I. András Árpád-házi királyunk alapította 1055-ben, és itt az altemplomban helyezték őt örök nyugalomra is. Az eredeti alapítólevél ugyan Pannonhalmán található, de a másolatát Tihanyban is meg lehet tekinteni.
Veszprémvölgyi oklevél
A Tihanyi alapítólevélnél lényegesen régebbi nyelvemlékeink is vannak. Méghozzá a többféle. Külföldön lejegyzettek, rovás emlékek és Magyarországon lejegyzet okiratos emlékek is. A Tihanyi alapítólevélnél megközelítőleg 50 évben korábbi a veszprémvölgyi, amelyek különlegessége az, hogy görög betűvel írták le, egy görög nyelvű okirat az eredeti.
Halotti beszéd és könyörgés
Az első teljes szövegemlék a Halotti beszéd és könyörgés. Mint minden korai magyar emlékezés, ez is egy döntően latin nyelvű kódexben van és ennek egy oldalát 194 szóval foglalja el ez a gyönyörű magyar szöveg. A Halotti beszéd és könyörgés nem egyszerűen egy becses, magyar nyelvtörténeti emlék, hanem egy csodálatos irodalmi emlék is.
Ómagyar Mária-siralom
Első fennmaradt magyar nyelvű versként szokták emlegetni az Ómagyar Mária-siralom című éneket, amely az Árpád-kor végén, 1300 körül készülhetett. Az őrzőhelyéről elnevezett Leuveni kódexnek nevezett kéziratban maradt fenn szerencsés véletlenek köszönhetően. 1922-ben fedezték fel a nyelvemléket, mely a II. világháború során csodával határos módon maradt meg. A latin nyelvük kódexben ez egy folyamatos magyar nyelvű szövegemlék, egy úgynevezett vendégszöveg.
6. rész - A múlt birodalma - Szájhagyomány
Rendező: Hevér Zoltán
A kutatók általában úgy gondolják, hogy a folklór egyidős az emberiséggel, hiszen amióta emberi közösségek léteznek, szeretnek, különböző érzéseik vannak, azóta énekelnek, táncolnak, mesélnek.
A kutatók általában úgy gondolják, hogy a folklór egyidős az emberiséggel, hiszen amióta emberi közösségek léteznek, szeretnek, különböző érzéseik vannak, azóta énekelnek, táncolnak, mesélnek.
Gyakori kérdések a(z) Vetítő (2025) műsorról
A(z) Vetítő (2025) legközelebb 2026.11.06 04:00-kor tekinthető meg a(z) HIR TV műsorán.
A műsor időtartama: 55 perc.
A műsorszám megtekintése 12 éven aluliak számára nem ajánlott.
Értékelések és Vélemények
(Még nem érkezett értékelés erre a műsorra)
Az értékeléshez jelentkezz be vagy regisztrálj itt!
Hozzászólások
Összesen 0 vélemény Hozzászólás írásához kérjük jelentkezz be vagy regisztrálj ingyenesen!
Még nem érkezett vélemény erről a műsorról. Legyél te az első!
Hasonló műsorok a TV-ben
Következő vetítés
További időpontok
2026.11.07
03:00 - HIR TV
2026.11.10
04:00 - HIR TV
2026.11.11
03:00 - HIR TV
2026.11.19
04:00 - HIR TV
2026.11.20
03:00 - HIR TV